Csend a zaj közepén – a mikropihenések művészete

Sokáig azt hittem, hogy a lelassulás valami nagy, drámai gesztus lesz az életemben.Hogy majd elmegyek három napra egy erdei faházba, kikapcsolom a telefonom, senki nem talál meg, csak én, a csend, a fák, meg maximum egy bögrésleves. Úgy képzeltem, hogy ott majd történik valami nagy belső áttörés, katarzis, felismerés, és onnantól kezdve másképp fogok élni: […]
Első bejegyzésem a klubtagoknak…

Nem tagadom, nehezen ütöm le az első betűket a billentyűzeten. Halogatás és félelem egyvelegének köntösébe bújva próbálom összeszedni a gondolataimat, és közben az imposztorszindróma démona kocogtatja a vállamat. „Minek írsz? Kinek írsz?” – súgja alig hallhatóan a fülembe. – „A mai világ nem kíváncsi a csendes elmére, a mai világban sokan már nem olvasnak hosszú […]